II. Mátyás 1613-ban adott nemesi címet a "törökverő" Zámory Mihálynak és családjának. Az utolsó, aki használta a nevet, Zámory Mária 1980-ban hunyt el. Fia, Csepeli György szociológus, testvére, Miklós és az ő felesége, a történész Bruckner Éva úgy döntött: könyv formájában dolgozza fel a család   [>>>]

II. Mátyás 1613-ban adott nemesi címet a "törökverő" Zámory Mihálynak és családjának. Az utolsó, aki használta a nevet, Zámory Mária 1980-ban hunyt el. Fia, Csepeli György szociológus, testvére, Miklós és az ő felesége, a történész Bruckner Éva úgy döntött: könyv formájában dolgozza fel a család mai napig tartó történetét, annak legérdekesebb epizódjait. A történetekben Zámory Mihályon kívül megismerkedhetünk az elegáns, szenvedélyes játékos Zámory Adolffal, aki, bár más néven, irodalmi karaktergyilkosság áldozata lett (Jókai róla mintázta Bagotay Muki alakját A tengerszemű hölgy című regényben), első feleségével, Domonkos Teréziával, a regénycímben is megjelölt "tengerszemű hölggyel", a kalandornővel, aki Jókainak is tetszett (meg is örökítette őt egyik regényében), és akinek élete végül - negyedik férje meggyilkolása miatt - a márianosztrai börtönben ért véget. Zámory Károllyal, aki huszonkét éves korában életét vesztette a győri csatában, Zámory Mártonnal, Komárom várának hős védőjével, a Kossuth gyermekeit bujtató Zámory Kálmánnal, aki később országgyűlési képviselőként hűségesen szolgálta Tisza Kálmánt. Olvashatunk Milkovicsné Zámory Máriáról, a koroncói úrnőről és a körülötte kialakult szellemi-kulturális légkörről, Zámory Imréről, Csepeli György nagyapjáról, akinek első világháborús naplója drámai dokumentuma a tiszti és a férj/apa szerep konfliktusának is, és természetesen az édesanyáról, Zámory Máriáról is. A számos fekete-fehér képpel illusztrált, jegyzetekkel záródó, érdekes mikrotörténeti kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]