Az Ünnepi Könyvhétre megjelent regény első kiadása 2002-es datálású. Most ennek bővített, és átdolgozott változatát adta közre a szerző. Főszereplője, Annamari, aki többnyire folyamatosan elégedetlen az életével, rövid, pillanatokig tartó boldogsága hamarosan a semmibe vész, és ő valami olyasmit   [>>>]

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent regény első kiadása 2002-es datálású. Most ennek bővített, és átdolgozott változatát adta közre a szerző. Főszereplője, Annamari, aki többnyire folyamatosan elégedetlen az életével, rövid, pillanatokig tartó boldogsága hamarosan a semmibe vész, és ő valami olyasmit keresgél, amit még maga számára sem tud megfogalmazni, miközben ide-oda csapong a hétköznapokban. Úgy érzi, többszöri válás után is, hogy el kell játszania a gondos anyát, a szerető feleséget, ám belső monológjából az is kiderül, hogy mindez csak magára kényszerített szerep, hiszen akkor érez megkönnyebbülést, ha a férje hazatelefonál, hogy később érkezik, a gyerekek már ágyban vannak, ő meg a konyhában iszogathat a bohém barátnőivel. A szerző eközben egy olyan világot is megmutat, amit csak a bennfentesek ismerhetnek: a rendszerváltozás idejének filmes, újságírói világát, ahol a férfiak többnyire a sikert és nőket hajszolják, de vannak a színes tablón elismerésre vágyó, pasikat hajszoló nők is, enyém-tiéd-miénk gyerekek, humoros, kisarkított helyzetek, amelyek időnként megríkatják, másutt pedig megnevettetik az olvasót. Annamarit időközben kétszer is megkísérti a szerelem, de ez nem manifesztálódik a testiségben. Otthon pedig, nagy szerencséjére szerető férje várja, aki megértően fogadja felesége érzelmi hullámzását. Ennyi a „lecsupaszított történet, amely alkalmat ad arra a szerzőnek, hogy remek humorba ágyazottan, a hétköznapokat Annamarihoz hasonló érzelmi hullámvasúton megélő asszonytársainak vigaszt nyújtson, és görbe tükörben láttassa, a hol szomorkásan, hol vidáman megélt helyzeteket, amelyek bizonyára számos nő életét jellemzik, nekik ajánlható a szórakoztató olvasmány. [<<<]