A regény címének szójátékát az a félrehallás adta, hogy Linda, a francia hölgy, aki magyar származású, Angliában született férjével, Richarddal Nagy-Britanniában élt, egyszer félreértette a magyar főváros nevét, ebből a szellemes összetételéből kerekedett ki Vámos Miklós mostani regényének a címe,   [>>>]

A regény címének szójátékát az a félrehallás adta, hogy Linda, a francia hölgy, aki magyar származású, Angliában született férjével, Richarddal Nagy-Britanniában élt, egyszer félreértette a magyar főváros nevét, ebből a szellemes összetételéből kerekedett ki Vámos Miklós mostani regényének a címe, a Dunapest. Két cselekményszál fonódik össze a történetben, az egyik krónika az 1944-es évbe vezet vissza, a másik eseménysor pedig napjainkban zajlik. A sajátos szerkezetű regény minden fejezetének kezdő mondatát egy iniciáléval jelzett betű vezeti be, majd minden újabb alfejezet belső egységeit azonos betű jelzi (pl.: AAAA) és minden fejezet négy egységre tagolódik, mi több négy főszereplője van a regénynek is, ezzel már-már zenei kompozíció felépítését körvonalazva. A négy főszereplő közül az egyik Linda, aki Richard halála után felült a repülőre, hogy megismerje Magyarország fővárosát, a másik központi alak, a húszas éveiben járó, képzőművészeti ambíciókat dédelgető, Tóth Júlia, valamint főszerepet kap még két, harmincas éveit taposó fiatal férfi, Vas Dani, szerkesztő és Kádár Ákos, zenei szakíró. A Pozsonyi út 38-40-es szám alatt élő fiatal nő egy kávézóban ismerkedik meg Lindával, majd meginvitálja otthonába, a Bauhaus stílusú bérház egyik lakásába a szereplőket. Itt kapcsolódik össze a történelmi múlt a jelennel, mert az 1944-ben csillagos házként stigmatizált épület, annak idején a svéd követségi titkár, Wallenberg védnöksége alatt állt. A múltbeli főszereplők, Carl Lutz és Raoul Wallenberg, akik többezer embert mentettek meg a náci haláltáborok poklától az írói képzelet okán felélednek és részeseivé válnak a történetnek, de velük együtt kelnek életre a ház hajdani lakói is, akiknek sorában Hatvany Lajos, Szép Ernő és Heltai Jenő is szerepel. A szerző, aki életének egy szakaszában maga is lakója volt ennek a háznak, összekapcsolja a vészkorszakot a jelen eseményeivel oly módon, hogy egymásba játszatja az időben eltérő képeket, eseményeket. A regény múltbéli szereplőinek valós személyek az ihletői, ugyanakkor a szerzői fikció által életre keltve jelennek meg a kötet lapjain, érzékeltetve, hogy valamennyien személyesen kötődnek az elbeszélőhöz. Bizonyos szempontól érzelem-vezérelte történet ez, ám az író remek arányérzékkel tudja középen tartani a saját és ezáltal az olvasók érzelmeit is. A regény végén irodalomjegyzék olvasható, azoknak a könyveknek a címe, amelyek segítették Vámos Miklóst a hiteles történetíráshoz. Színes, mozgalmas, hangulatában is hiteles emlékképek idézik meg a korabeli események hátterét. Vámos könyve egyfelől remek múltidézés, a házról és lakóiról, a történelem vészterhes időszakáról, miközben a mai fiatalok élmény és gondolatvilága is elgondolkodtatja majd az olvasót. Érdemes széles körben ajánlani a többolvasatú regényt. [<<<]